|
| |
 |
|
|
|
 |
 |
|
| A hüvely felépítése, tisztán tartása |
| |
A hüvely a kismedence alján helyezkedik el. Felső részével kapcsolódik a méhnyakhoz, alsó része a szeméremajkaktól védve nyílik a gáton a húgycsőnyílás és a végbélnyílás között.
Számtalan „jó” és „kórokozó” baktérium él testünk felszínén, sőt bennünk is.
A legnagyobb koncentrációban, a bélben fordulnak elő és feladatuk az emésztés egyes folyamatainak elősegítése.
|
|
A baktérium koncentráció nagyságát tekintve, a hüvely előkelő helyet foglal el.
Különbséget kell tenni azonban, a hasznos és veszélyes baktériumok között.
A gáttájékon nyíló végbél a veszélyes baktériumok egyik fő forrása. A gáton található baktériumtörzsek szinte kivétel nélkül a kórokozó törzsekhez tartoznak.
A nők anatómiai felépítésük jellegéből adódóan a hüvelyi fertőzés veszélyének vannak kitéve. |
|
|
Vannak azonban, hasznos baktériumok is melyek védő hatást fejtenek ki.
A tejsavtermelő Lactobacillusok (Döderlein-féle baktériumok) egészséges nők hüvelyében a leggyakrabban és legnagyobb sűrűségben előforduló baktériumok melyek tejsavat termelnek.
| A tejsav savas közeget teremt, mely kedvező a Lactobacillusoknak, melyek így elszaporodva további tejsavat termelhetnek. Ez a savas közeg aztán gátat szab a hüvelyben a többi, kórokozó baktérium elszaporodásának. Ez a magyarázata annak, hogy a hüvelyben számtalan baktériumtörzs normál állapotban is előfordulhat anélkül, hogy betegséget okozna. Ezt nevezik a hüvely normálflórájának. |
|
A hüvelyi baktériumflóra nem állandó, hanem dinamikus változásban van – a menstruációs ciklus során is változik - és egy bonyolult egyensúlyi rendszerben, savanyú környezetben (pH 3.8 - 4.5 között) biztosítja a hüvely védelmét a belső és külső kórokozókkal szemben. Ezen védőhatás miatt a baktériumok nem juthatnak át a méhnyakba, nem válhatnak felszálló kismedencei fertőzés kiindulási pontjává.
|
| Betegséget előidéző okok » |
|
|
|
 |
 |
 |
|
 |
 |
|
|
